A fűtési szezon előtt érdemes időben ellenőrizni a fűtési rendszert – különösen akkor, ha hőszivattyú, radiátoros vagy felületfűtéses rendszer gondoskodik az otthon melegéről. Az első igazán hideg őszi estén általában mindenki pánikszerűen szeretné elindítani a fűtést. Ilyenkor derül ki, hogy a radiátor nem melegszik, lemerült a termosztát eleme, nem emlékszünk rá, hogy hőszivattyút, hogy kell átállítani fűtési üzemre vagy lecsökkent a rendszer nyomása. A legtöbb ilyen probléma nem komoly meghibásodás, csak kellemetlen, ha akkor jelentkezik, amikor már szükség lenne a fűtésre. Érdemes ezért a rendszert még egy enyhébb napon próbaüzemben elindítani. Ha valaki ugyanazt a rendszerét fűtésre és hűtésre is használja, annak egy része nyáron sem áll teljesen. A legtöbb családi házas felületfűtési és -hűtési rendszer kétcsöves kialakítású, vagyis ugyanabban a csőhálózatban télen meleg, nyáron pedig hűtött víz kering. Az egyes üzemmódokban a szabályozás bizonyos hőleadókat kizárhat, például ha a padlóköröket nem tervezték hűtésre. Ettől azonban a kizárólag fűtésre használt köröket és szelepmozgatókat a szezon elején ugyanúgy érdemes ellenőrizni. Nézzük, mit lehet tenni a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében:

1. Ne az első hideg estén próbáljuk ki

A próba során nézzük meg, hogy:

• elindul-e a fűtési üzem;
• működik-e a keringetés;
• felmelegszenek-e a radiátorok vagy a fűtési körök;
• reagálnak-e a termosztátok;
• megjelenik-e hibakód a készüléken.

Nem kell órákon keresztül fűteni a házat. A cél az, hogy időben kiderüljön, ha valami nincs rendben.

2. A hőszivattyú átváltása

Ha a hőszivattyú készíti a használati meleg vizet vagy hűtésre is használják, akkor a készülék természetesen nyáron is üzemben marad. A fűtési szezon kezdetén tehát nem magát a gépet kell bekapcsolni, hanem azt érdemes ellenőrizni, hogy a fűtési funkció engedélyezve van-e. Van olyan rendszer, amelyik a külső hőmérséklet alapján automatikusan vált, más készüléknél ezt kézzel vagy a központi vezérlésen keresztül kell beállítani.

Érdemes ellenőrizni:

• az aktuális üzemmódot;
• a kívánt helyiséghőmérsékletet;
• a fűtési jelleggörbét;
• az időprogramot;

3. Ellenőrizzük a rendszer nyomását

Zárt fűtési rendszernél nézzük meg a nyomásmérőt. A megfelelő érték rendszerenként eltér, ezért a készülék dokumentációjából vagy a beüzemeléskor megadott tartományból érdemes kiindulni. Ha a nyomás rendszeresen lecsökken, nem elegendő újra és újra feltölteni a rendszert. A háttérben szivárgás, tágulásitartály-hiba, biztonsági szelep hibája vagy más műszaki probléma is állhat.

4. Letapadt radiátorszelepek

Radiátoros fűtésnél gyakori őszi jelenség, hogy a termosztatikus szelep a nyári leállás után nem nyit ki. A köznyelvben ezt sokan a termofej letapadásának nevezik, valójában általában a termofej alatt található szeleptüske szorul meg. A termofej levétele után a tüskét egy fogóval óvatosan meg lehet mozgatni, majd többször be kell nyomni, amíg magától ismét ki nem rugózik. Nem az a cél, hogy a tüskét teljesen kihúzzuk vagy elforgassuk, csak néhány milliméteres mozgását kell helyreállítani. Kalapáccsal ütögetni, a szelepbetétet meglazítani vagy erőből feszegetni nem szabad. Ha a tüske nem mozdul, nem rugózik vissza vagy a szelep szivárogni kezd, javításra vagy cserére lesz szükség. 👉 A műveletről itt látható egy rövid bemutató:

Nem minden szeleptípus egyforma, ezért bizonytalanság esetén inkább kérjük fűtésszerelő segítségét.

5. Légtelenítés és felületfűtési körök

Ha egy radiátor csobog, vagy a felső része hideg marad, légtelenítésre lehet szükség. Ezt követően a rendszernyomást ismét ellenőrizni kell.

Padló- vagy mennyezetfűtésnél érdemes ránézni az osztó-gyűjtőre is:

• kinyitnak-e a szelepmozgatók;
• látható-e térfogatáram;
• valamennyi kör megindul-e;
• nincs-e szivárgás a csatlakozásoknál.

Egy rendszer attól még fűthet, hogy nincs megfelelően beszabályozva, csak nem biztos, hogy minden helyiségben a szükséges teljesítményt adja le. Padló- és mennyezetfűtésnél a köröket nyitó termoelektromos szelepmozgató is letapadhat vagy meghibásodhat. Fűtési igény létrehozása után várjunk néhány percet, majd ellenőrizzük az állásjelzőt és az osztó-gyűjtő átfolyásmérőjét. A szelepmozgató háza működés közben általában langyos vagy meleg lehet, ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy a hozzá tartozó szelep valóban kinyitott. A szelepmozgató működését az osztó-gyűjtő adott körén látható átfolyás mérő (rotaméter) alapján érdemes ellenőrizni.

6. Szabályozók és kültéri egység

Ellenőrizzük a termosztátok elemeit, időprogramját és beállításait is. Felületfűtéses rendszereknél a nagy éjszakai hőmérséklet-csökkentés általában nem előnyös: ezek a rendszerek hosszabb és egyenletesebb üzemmel működnek jól. Hőszivattyúnál nézzük meg a kültéri egységet is. Ne takarja levél, növény vagy más tárgy a levegő útját, és a leolvasztáskor keletkező víz is el tudjon folyni. A hőcserélőt ne tisztítsuk magasnyomású mosóval.

7. Az éves karbantartás ne maradjon el

A kazánt és a hőszivattyút akkor is érdemes évente szakemberrel átnézetni, ha látszólag hibátlanul működik. Sok tulajdonos ezt felesleges kiadásnak érzi, pedig egy karbantartás során még időben észrevehetők azok a problémák, amelyek később komolyabb és drágább meghibásodáshoz vezethetnek. Kazánnál többek között ellenőrizhető az égés, az égéstermék-elvezetés, a kondenzvíz útja és a biztonsági szerelvények működése. Hőszivattyúnál a szűrők, szivattyúk, rendszernyomások, elektromos csatlakozások, a kondenzvíz-elvezetés és a kültéri egység állapota is vizsgálható. Az éves, dokumentált karbantartás számos gyártó garanciális vagy kiterjesztett garanciális feltételei között is szerepel. Emiatt a karbantartási munkalapokat és számlákat érdemes megőrizni, a pontos követelményeket pedig az adott készülék garanciafüzetében kell ellenőrizni.

Mikor hívjon szakembert?

Mindenképpen indokolt, ha:

• rendszeresen csökken a nyomás;
• szivárgás látható;
• a készülék hibakódot jelez;
• nem indul el a keringetés;
• szokatlan zaj vagy rezgés jelentkezik;
• valamelyik helyiség tartósan nem fűthető ki.

---

Fűtéskorszerűsítést tervez?

Ha meglévő radiátoros fűtési rendszere korszerűsítésén gondolkodik, vagy a jelenlegi gázkazán helyett hőszivattyús megoldást szeretne, érdemes már a munka megkezdése előtt megvizsgálni, hogy az épület és a meglévő fűtési rendszer alkalmas-e az új hőtermelő fogadására.

A megfelelő hőszivattyú kiválasztása, a szükséges hőteljesítmény meghatározása és a meglévő rendszerhez való illesztés szakmai tervezést igényel. Tervezőként segítek a műszaki lehetőségek felmérésében és az adott épülethez leginkább megfelelő megoldás meghatározásában.

Ha fűtéskorszerűsítést tervez, hőszivattyúban gondolkodik, vagy nem biztos benne, hogy meglévő radiátoros rendszere megfelelő-e, kérjen szakmai segítséget!